Elfogadom a véleményed, mert te ezt így látod és nem vagyunk egyformák. Az én meglátásom kissé más e cikket olvasva.
Sajnos vannak, akik nem csak az 520d-ig nyújtózkodnak erejükön felül, hanem sokkal magasabbra is, de ez legyen az ő gondjuk.
K_Gergo írta:
igen, tényleg cinikusan fogalmaztam, mert emberek vagyunk, olyan egyszerűen nincs, hogy valaki nem hibázik. épp ezért kritikus tevékenységeknél (is) megelőzni, észrevenni, javítani igyekeznek a hibát, nem olyan alkalmazottat keresni, aki soha nem kever össze semmit.
olyan munkakörben (minőségbiztosítás) dolgozom, ahol Xezer eurós következményei lehetnek az általam elkövetett hibá(k)nak, ezért igyekszem olyan folyamatokat kialakítani magamra nézve is, hogy azok megelőzhetőek, kezelhetőek legyenek.
Itt engedj meg egy apró kitérőt a munkával kapcsolatban. Egy egyszerűnak tűnő példával talán meglátod miért is éreztem cinikusnak a mondandódat...
Tegyük fel hogy Szép Ilonka egy Mcdonalds-ban dolgozik. Már régóta a cég alkalmazottja. Nap, mint nap ott sürög-forog a pénztárnál és szolgálja ki a kedves vevőket.
Nos kivel fordult már elő - aki rendszeresen jár a mekibe - hogy mást tettek a zacskójába, mint amit kért vagy netán kifelejtettek valamit???
(Aki ha nem is rendszeresen, de már jónéhányszor megfordult a mekibe, azzal tuti biztosan előfordult már ilyen.)
Ilonka a monitoron nézi mit kért az ügyfél, ezek alapján csomagol és adja oda a vevőnek. Ezek alapján aki jár a mekibe és már vitt el mást, mint amit kért, jogosan mondaná, hogy Ilonka a Mcdonaldsban eltévesztette a terméket, úgymond tévedett vagy másnéven hibázott a munkáját illetően.
Tehát: Ilonka nyilvánvaló tévedésére a Mcdonaldsban azt mondhatná, hogy (idézlek): "sajnos nálam előfordul, ahogy a kollégáimnál, főnökeimnél is."
Nézzünk egy másik esetet. Tételezzük fel, hogy Balogh Béla a vasúton dolgozik, mint mozdonyvezető, immáron 16 éve. Csak tegyük fel. Ő is a munkáját végzi, nap mint nap, szolgálattól szolgálatig. Általában a Budapest-Nagykanizsa vonalon jár és néha ő viszi a keszthelyi IC-t is. Neki is az egyik legfontosabb érzékszerve a szeme. Ezzel látja a fényjelzőket. Tegyük fel hogy a vasúti pályára megengedhető legnagyobb alkalmazott sebesség 120km/h. Ennyivel dönget az IC Keszthely felé. Balatonszentgyörgy állomáson későn vagy egyáltalán nem veszi észre a bejárati jelzőn, hogy a jelző 40km/h jelez kitérőbe, mert ott ágazik el a pálya Nagykanizsa és Keszthely irányába és mondjuk csak a kitérőben lévő második vágányra tudják fogadni a vonatot.
Akár nem veszi észre, akár későn veszi észre, de akár meghaladja a fényjelzőt a 40km/h helyett 120km/h-val, hiába fékez a vonatbefolyásoló vagy maga Balogh Béla, úgy bevágódik az állomásra, hogy szép kerek hírműsor lesz belőle valamelyik tv csatorna esti kiadásában.
Kérdezem én: Mondhatja Balogh Béla, amire fentebb Ilonka hivatkozott, hogy:
"sajnos nálam előfordul, ahogy a kollégáimnál, főnökeimnél is." Szerintem nem.
Ezt az utóbbit talán felejtsük is el. Béla kollega tisztességesen végzi a munkáját, hiszen ha egyszer is hibázott volna annak súlyos következményei lennének. Belátható, hogy vannak munkahelyek, ahol nem tolerálható a legkisebb hiba sem.
De nem is ez a lényeg.
A lényeg, hogy vajon ha Béla beáll a McDrive-ba és Ilonka szolgálja ki, de Ilonka elbassza a munkáját és bigmac helyett két sajtburgert tesz Bélának a zacskóba, majd ezt Béla észrevéve visszamegy a mekibe reklamálni, Ilonka kioktathatja Bélát a munkavégzésből adódó hibákkal kapcsolatban?
Szóval nem kötekedni szerettem volna, csak rávilágítani, hogy nem minden munkahelyen fogadható el a hiba. Persze ezért vannak a különböző ellenőrző és megelőző tevékenységek. De sajnos még akkor is becsúszhat valami. Nos velem eddig nem fordult elő ilyesmi. Volt akivel már igen és bár azért sem járt fejvesztés, de igen kellemetlen helyzetet produkál. Természetesen ez nem jelenti azt hogy velem soha semmi nem fordulhat elő. Igen, sajnos velem is megtörténhet minden eshetőség, de szándékom, hogy ezt elkerüljem.
Nos ez csak a munkavégzéssel kapcsolatos kis kitérő volt.
A cikkel kapcsolatban, azt hiszem mindent megbeszéltünk. Neked a cikk elfogadható, nekem továbbra sem, de valószínűleg máshogy látjuk vagy másképpen fogjuk fel a minket ért benyomásokat.