Atilla Elküldve: 2014-11-09 09:47 vígyázzatok magatokra...
Téli útviszonyokra való felkészülés gyanánt egy történet:
Egyenletes sebességgel haladok az úton. Egyszer csak azt érzem, a busz irányíthatatlan lesz, az erős oldalszél hatására folyamatosan csúszok át a szemközti sávba. Tudatosul bennem, jégpálya lett az úttestből. Messze előttem egy kocsi tűnik fel, remélem, nem fogok összeütközni vele. Az úttest baloldalán vizes árok és fasor. Lelki szemeim előtt már látom a becsapódást. Ellenkormányzok, a busz csúszik egyre jobban az árok felé. Már nem arra koncetrálok, hogy saját sávomban tartsam a buszt, hanem arra, hogy ne sodródjak le az úttestről. Villogok a szembejövő kocsinak, szerencsére lehúzodott a padkára. Gázelvétellel lassulok, majd kb. 400 méter múlva tudom újra irányítani a járművet. Megállok, hátra fordulok. Utasok falfehérek, még mindig markolják a fogódzkodót. Kifújom magamat, megúsztam. Elindulok, az élet megy tovább.