valter320d 
Elküldve: 2012-09-20 20:00 Akkumulátor
Egy kis segítség:Töltéshiba keresése*
Hogyan működik a töltés folyamata, leegyszerűsítve?
- a "mínusz" vezeték egyik eszközhöz sincs behúzva, mert azt a kasztniról (felfogatás, stb.) veszik.
- a fesz.szab kap egy "15" jelű vezetéket, ez a tápja. A kimenete a "67", ezzel "mondja meg" a generátornak, hogy mit csináljon. Ezt nevezzük gerjesztésnek.
- a generátor a 67 feszültsége szerint több vagy kevesebb áramot termel. a szénkefe arra kell, hogy a 67-en adott feszültség a forgórészre jusson. Ezért
kopik.
- a termelt áram többfázisú váltóáram, amit a diódasoron (diódahídon) keresztül egyenirányítva a generátor azonnal rátesz a vastag aksikábelre.
- ezzel a szabályozás folyamatának köre be is zárult, mert az igy megnövelt vagy lecsökkentett feszültséget a fesz.szab máris érzékeli és aszerint szabályoz tovább (fel vagy -le.)
Mi a hibajelenség: világít a töltéslámpa.
- A töltéslámpa nem csak alul-, de túltöltéskor is világít!
A két dolog közti döntést segíti minél több fogyasztó bekapcsolása: tompított, féklámpa, ablaktörlő, irányjelző. Ez így együtt több Volt feszültségesést
okoz, még jó töltésű kocsikon is. ha ekkor kialszik a töltéslámpa, akkor túltöltés esete forog (forgott) fenn. Általában a fesz.szab a ludas. ez a könnyebbik
eset.
Vegyük a nehezebbet: azért ég a lámpa mert nincs töltés. Mondjuk, hogy a generátorunk külső feszültségszabályozóval van megáldva. (a belső fesz.szab-osat nem tudjuk így tesztelni. Ilyenkor a fesz.szab a generátorra, vagy a szénkefébe van építve).
Fogjunk egy mérőműszert, és 20V méréshatárban rakjuk az aksi sarukra. Ha tényleg nincs töltés, akkor járó motornál is 11-12V körül mutat. Hagyjuk a műszert az aksi kapcsain.
A hibafeltárást kétféleképp lehet végezni, fejétől a farkáig, vagy visszafelé. én visszafelé csinálnám.
Tehát először szétnézünk a generátor-fesz.szab környékén, azaz a rendszer "végén".
0. alapvető: ellenőrizzük, az ékszíj nem szakadt-e le?
További nagyon alapvetö:
- a generátor gerjesztő madzagja lecsúszott a saruról a generátoron?
- a fesz.szab csatlakozói oxidosak lettek? Igazából van töltés, csak a visszajelző lámpa reléje szart be vagy esetleg ennek a csatlakozói csúsztak le, lettek oxidosak. Ez utóbbi esetet a voltmérő pillanatok alatt behatárolja: világit a vészlámpa, DE a voltmérő 14.4 voltot mutat: semmi gond! vészlámpa-áramkör hiba! szokásos hiba még a generátor/önindító környékén való turkálás után, hogy a vezetékek hozzáérnek valami forró tárgyhoz (pl kipu csonk), leég a szigetelés, a vezeték testelődik. nézzük meg!
ha ezek egyike sem teljesül, akkor mehetünk tovább:
1. a fesz.szab.ról lehúzzuk a 67 jelű drótot, és direktbe az aksi + sarkára tesszük - rövid időre (!!!). ha a voltmérő 11-12 volt körül marad, akkor a generátor rossz, illetve a hiba helye a fesz.szab UTÁN keresendő. A hibaforrás legegyszerűbb eset ilyenkor a szénkefe elkopása. cseréje egyszerű és alacsony költséggel jár. komolyabb esetben a diódasor, az álló- vagy a forgórész ment tönkre. Felújítás, vagy új generátor vétele.
Kiegészítés:
Egy próbalámpával csinálni, de lehet a multiméterrel is:
Testhez képest a 15 és a 67 kapocsnak is világítania kell. Ha az egyik nem világít, akkor fesszab kakukk, ha egyik se, akkor nincs tápfeszültség. Ha mindkét kapcson világít a lámpa, akkor van gerjesztés, a generátorban keresendő a hiba. Esetleg ellenőrzésképpen a próbalámpán keresztül +ra zárhatjuk a 67-et persze csak pár pillanatra, de ha egyszer van gerjesztés, akkor nem kellene történnie semminek. Ha mégis történik, akkor műszer se kell, mert az alapjáraton járó motoron akkorát fog, hogy úgyis meghallod. Ez a művelet egyébként komoly kiképzés akkunak, generátornak egyaránt. Éppen ezért minden gépkönyv tiltja is ezt a műveletet, valamint a 15-67 rövidre zárást is. Pár másodpercet azért kibír.
Sajna a beépített fesszabos autókon kissé más a helyzet, ott jóval nehezebb dolga van az embernek. Ott miután a G67 kontaktot ellenőrizte az ember a következő lépés a kefetartó és vele együtt a fesszab kiszerelése. Jó esetben látod a kopott, törött, esetleg beszorult kefét. A többi eset már bonyolultabb, felszerelés nélkül szinte csak annyi marad, hogy másik fesszabbal van töltés vagy nincs. Ha nincs, akkor generátor le, majd szét. Tényleg érdemesebb egy másikat szerezni. Bár ha szétkaptad, akkor már diódahidat cserélni nem egy művészet. A művészet az ékszíjtárcsa lerobbantása pl. csapágy cseréhez. Mert ugye ha már le van véve, szét van szedve, akkor az se ártana új bele. Filléres dolog amúgy, ha nem veszel SKF szuper+ minőségűt.
2. ha a fenti kísérletben a voltmérő kilendült nagyobb feszültségek felé, az azt jelenti, hogy a generátor töltene, de nem kap gerjesztést! kérdés, hogy a
fesz.szab jó-e. ha a fesz.szab kap áramot a 15-ösön, de nem ad ki gerjesztőáramot a 67-esen, akkor rossz. Ezért a 15-öst is húzzuk róla le, és érintsük - rövid időre (!!!) - össze a 15+67 drótokat, vagyis azt a kettőt, ami a fesz.szab-ra volt dugva. ha a voltmérő kilendül, az azt jelenti, hogy a fesz.szab kap ugyan tápfeszt, de nem ad ki magából semmit a gerjesztés drótján. azaz: a fesz.szab rossz!
3. ha a voltmérő a fenti (2) kísérletben sem csinált semmit, az azt jelenti, hogy a fesz.szab és a generátor is _lehet_ jó, de a feszültség nem jut el a
fesz.szab-ig. ennek több oka lehet, lényeg, hogy nincs áram a vezetékben: biztosító kontaktos vagy szakadásos, kábel kontaktos vagy szakadásos, stb.
Végül: a generátor és fesz.szab hibák olyan jelenségekkel szoktak kezdődni, ami a vészlámpát még nem gyújtogatja kifele, de mutatós műszer már mutatja. pl a "fedélzeti" feszültség csak lassan, késve követi a fordulatszám-emelkedést. időnként kisebb, időnként nagyobb a feszültség. ugyanannyi fogyasztó bekapcsolása egyre nagyobb fesz. csökkenést idéz elő, hol van, hol nincs töltés.. ezek általában a szénkefe-kopás vagy a forgórésztekercs-szakadás
előjelei.
Tehát legyen feszmérő a műszerfalban!
ugyanez vonatkozik az olajnyomásra: a motor elhasználódását vagy veszélyes kopását az olajnyomás-mérő mutatós műszer hamarabb jelzi, mint a
lámpa. mindkét esetre jellemző, hogy a mutatós műszer előre jelzi a hibát, míg a vészlámpa a hiba bekövetkeztét jelzi. ---- ekkor már késő is lehet.
*Nem saját írás, régebben találtam valahol, de sajnos a forrást nem tudom feltüntetni!
Hogyan működik a töltés folyamata, leegyszerűsítve?
- a "mínusz" vezeték egyik eszközhöz sincs behúzva, mert azt a kasztniról (felfogatás, stb.) veszik.
- a fesz.szab kap egy "15" jelű vezetéket, ez a tápja. A kimenete a "67", ezzel "mondja meg" a generátornak, hogy mit csináljon. Ezt nevezzük gerjesztésnek.
- a generátor a 67 feszültsége szerint több vagy kevesebb áramot termel. a szénkefe arra kell, hogy a 67-en adott feszültség a forgórészre jusson. Ezért
kopik.
- a termelt áram többfázisú váltóáram, amit a diódasoron (diódahídon) keresztül egyenirányítva a generátor azonnal rátesz a vastag aksikábelre.
- ezzel a szabályozás folyamatának köre be is zárult, mert az igy megnövelt vagy lecsökkentett feszültséget a fesz.szab máris érzékeli és aszerint szabályoz tovább (fel vagy -le.)
Mi a hibajelenség: világít a töltéslámpa.
- A töltéslámpa nem csak alul-, de túltöltéskor is világít!
A két dolog közti döntést segíti minél több fogyasztó bekapcsolása: tompított, féklámpa, ablaktörlő, irányjelző. Ez így együtt több Volt feszültségesést
okoz, még jó töltésű kocsikon is. ha ekkor kialszik a töltéslámpa, akkor túltöltés esete forog (forgott) fenn. Általában a fesz.szab a ludas. ez a könnyebbik
eset.
Vegyük a nehezebbet: azért ég a lámpa mert nincs töltés. Mondjuk, hogy a generátorunk külső feszültségszabályozóval van megáldva. (a belső fesz.szab-osat nem tudjuk így tesztelni. Ilyenkor a fesz.szab a generátorra, vagy a szénkefébe van építve).
Fogjunk egy mérőműszert, és 20V méréshatárban rakjuk az aksi sarukra. Ha tényleg nincs töltés, akkor járó motornál is 11-12V körül mutat. Hagyjuk a műszert az aksi kapcsain.
A hibafeltárást kétféleképp lehet végezni, fejétől a farkáig, vagy visszafelé. én visszafelé csinálnám.
Tehát először szétnézünk a generátor-fesz.szab környékén, azaz a rendszer "végén".
0. alapvető: ellenőrizzük, az ékszíj nem szakadt-e le?
További nagyon alapvetö:
- a generátor gerjesztő madzagja lecsúszott a saruról a generátoron?
- a fesz.szab csatlakozói oxidosak lettek? Igazából van töltés, csak a visszajelző lámpa reléje szart be vagy esetleg ennek a csatlakozói csúsztak le, lettek oxidosak. Ez utóbbi esetet a voltmérő pillanatok alatt behatárolja: világit a vészlámpa, DE a voltmérő 14.4 voltot mutat: semmi gond! vészlámpa-áramkör hiba! szokásos hiba még a generátor/önindító környékén való turkálás után, hogy a vezetékek hozzáérnek valami forró tárgyhoz (pl kipu csonk), leég a szigetelés, a vezeték testelődik. nézzük meg!
ha ezek egyike sem teljesül, akkor mehetünk tovább:
1. a fesz.szab.ról lehúzzuk a 67 jelű drótot, és direktbe az aksi + sarkára tesszük - rövid időre (!!!). ha a voltmérő 11-12 volt körül marad, akkor a generátor rossz, illetve a hiba helye a fesz.szab UTÁN keresendő. A hibaforrás legegyszerűbb eset ilyenkor a szénkefe elkopása. cseréje egyszerű és alacsony költséggel jár. komolyabb esetben a diódasor, az álló- vagy a forgórész ment tönkre. Felújítás, vagy új generátor vétele.
Kiegészítés:
Egy próbalámpával csinálni, de lehet a multiméterrel is:
Testhez képest a 15 és a 67 kapocsnak is világítania kell. Ha az egyik nem világít, akkor fesszab kakukk, ha egyik se, akkor nincs tápfeszültség. Ha mindkét kapcson világít a lámpa, akkor van gerjesztés, a generátorban keresendő a hiba. Esetleg ellenőrzésképpen a próbalámpán keresztül +ra zárhatjuk a 67-et persze csak pár pillanatra, de ha egyszer van gerjesztés, akkor nem kellene történnie semminek. Ha mégis történik, akkor műszer se kell, mert az alapjáraton járó motoron akkorát fog, hogy úgyis meghallod. Ez a művelet egyébként komoly kiképzés akkunak, generátornak egyaránt. Éppen ezért minden gépkönyv tiltja is ezt a műveletet, valamint a 15-67 rövidre zárást is. Pár másodpercet azért kibír.
Sajna a beépített fesszabos autókon kissé más a helyzet, ott jóval nehezebb dolga van az embernek. Ott miután a G67 kontaktot ellenőrizte az ember a következő lépés a kefetartó és vele együtt a fesszab kiszerelése. Jó esetben látod a kopott, törött, esetleg beszorult kefét. A többi eset már bonyolultabb, felszerelés nélkül szinte csak annyi marad, hogy másik fesszabbal van töltés vagy nincs. Ha nincs, akkor generátor le, majd szét. Tényleg érdemesebb egy másikat szerezni. Bár ha szétkaptad, akkor már diódahidat cserélni nem egy művészet. A művészet az ékszíjtárcsa lerobbantása pl. csapágy cseréhez. Mert ugye ha már le van véve, szét van szedve, akkor az se ártana új bele. Filléres dolog amúgy, ha nem veszel SKF szuper+ minőségűt.
2. ha a fenti kísérletben a voltmérő kilendült nagyobb feszültségek felé, az azt jelenti, hogy a generátor töltene, de nem kap gerjesztést! kérdés, hogy a
fesz.szab jó-e. ha a fesz.szab kap áramot a 15-ösön, de nem ad ki gerjesztőáramot a 67-esen, akkor rossz. Ezért a 15-öst is húzzuk róla le, és érintsük - rövid időre (!!!) - össze a 15+67 drótokat, vagyis azt a kettőt, ami a fesz.szab-ra volt dugva. ha a voltmérő kilendül, az azt jelenti, hogy a fesz.szab kap ugyan tápfeszt, de nem ad ki magából semmit a gerjesztés drótján. azaz: a fesz.szab rossz!
3. ha a voltmérő a fenti (2) kísérletben sem csinált semmit, az azt jelenti, hogy a fesz.szab és a generátor is _lehet_ jó, de a feszültség nem jut el a
fesz.szab-ig. ennek több oka lehet, lényeg, hogy nincs áram a vezetékben: biztosító kontaktos vagy szakadásos, kábel kontaktos vagy szakadásos, stb.
Végül: a generátor és fesz.szab hibák olyan jelenségekkel szoktak kezdődni, ami a vészlámpát még nem gyújtogatja kifele, de mutatós műszer már mutatja. pl a "fedélzeti" feszültség csak lassan, késve követi a fordulatszám-emelkedést. időnként kisebb, időnként nagyobb a feszültség. ugyanannyi fogyasztó bekapcsolása egyre nagyobb fesz. csökkenést idéz elő, hol van, hol nincs töltés.. ezek általában a szénkefe-kopás vagy a forgórésztekercs-szakadás
előjelei.
Tehát legyen feszmérő a műszerfalban!
ugyanez vonatkozik az olajnyomásra: a motor elhasználódását vagy veszélyes kopását az olajnyomás-mérő mutatós műszer hamarabb jelzi, mint a
lámpa. mindkét esetre jellemző, hogy a mutatós műszer előre jelzi a hibát, míg a vészlámpa a hiba bekövetkeztét jelzi. ---- ekkor már késő is lehet.
*Nem saját írás, régebben találtam valahol, de sajnos a forrást nem tudom feltüntetni!
