BMWfanatics.hu

Új páncélozott jármûvekkel bõvül a BMW kínálata. Az X5-ös rögtön két változatban, Security, illetve Security Plus kivitelben készül. Elõbbi megfelel az eddig gyártott legtöbb nagyszériás páncélozott személyautónak, vagyis ellenáll a 44-es Magnum vagy a 9 milliméteres Lugerbõl leadott lövéseknek is. Az X5 Security Plus azonban ennél is tovább megy. A benne utazók biztonságban lehetnek még egy Kalasnyikovval elkövetett támadás és kisebb pokolgépes merényletek esetén is.

Persze pontos részleteket nem árul el az autóról a BMW, annyi azonban bizonyos, hogy már az egyszerûbb kivitelben is 22 milliméteres, többrétegû, ragasztott üvegek és speciális acél- és mûanyag elemek kerülnek az ajtókba, a tetõbe, a kocsi orrába, hátuljába és persze a padlóba is. Robbanásbiztos üzemanyagtankkal és riasztórendszerrel is ellátják az autót. Ez utóbbit a vezetõ aktiválhatja, majd fény- és hangjelzéssel hívja fel az autóra a figyelmet, illetve próbálja meg elriasztani a támadókat.

Az autót kommunikációs berendezéssel is felszerelték, ennek használatával az ablakok leengedése nélkül lehet beszélni a kívül állókkal. Ugyanakkor a beépített kamerák segítségével az utastérbõl is figyelemmel lehet kísérni az autó körül zajló eseményeket. Lehetõség van arra is, hogy egyetlen gombbal deaktiválja a vezetõ a légzsákot, ez olyankor jöhet jól, ha át kell törni egy kordont.

Mindkét modellbe 4,8 literes, V8-as motor kerül. Bár teljesítményük azonosan 355 lóerõ, a két autó eltérõ menetteljesítményre képes. Míg az egyszerûbb változat 7,5, a komolyabb a több beépített páncél miatt csak 8,2 másodperc alatt gyorsul százra. Mindkét esetben erõsített féket és futómûvet kaptak az autók, ennek ellenére sem lehet velük szabadon száguldozni. A BMW X5 Securityt 210-nél, a Security Plus változatot 180-nál állítja meg az elektronika.

További érdekesség, hogy a komolyabb változatban nem csak a vastagabb páncél miatt vannak nagyobb biztonságban az utasok, de a kerekeik is mások. Míg az olcsóbb autóval 50, a másikkal akár 150 kilométer is megtehetõ úgy, hogy mind a négy kerékbõl eltûnt a levegõ. Ilyenkor persze maximum 80 kilométert ajánl a gyártó.

A Kalasnyikovról:
A tervezõjérõl, Mihail Tyimofejevics Kalasnyikovról elnevezett AK-47-est 1949-ben állították rendszerbe a szovjet fegyveres erõknél. Számtalan fegyveres konfliktusban alkalmazták, ill. alkalmazzák ma is. Ez a világon a legnagyobb számban elterjedt gépkarabély.

A laza illesztések miatt kevés karbantartást igényel, szennyezõdés esetén sem hajlamos az elakadásra, ellentétben közvetlen riválisával, az amerikai M16-tal, így jobban megfelelt a mostoha körülmények közötti harcra. Bár az amerikai konkurens pontosabb volt, ezt az elõnyét nem tudta érvényesíteni a vietnami háborúban, mivel a harcokra gyakran közvetlen közelrõl került sor, ráadásul az AK-47-es masszív szerkezete sokkal inkább alkalmas volt kézitusára. Erre az amerikaiak is hamar rájöttek, így sokan lecserélték a kincstári M16-ost a sokkal megbízhatóbb AK-ra, ami tragédiákat is okozott, hiszen a tengerészgyalogosok sokszor a Kalasnyikov jellegzetes "ugató" hangja alapján nyitottak tüzet az ellenségesnek vélt állásokra, így gyakran saját társaikat ölték meg.

A Kalasnyikov nagy átütõerõvel bír, a 10 centiméteres betonfalat is átviszi, de egyes pletykák szerint a vasúti sín sem bír vele. Hatásos lõtávolsága 800 méter, de ha 1500 méteren véletlenül eltaláljuk a célszemélyt, még mindig halálos. A lövedék kezdõsebessége 715 m/s.

forrás: wikipedia, vezess.hu