lacaca írta:
Tisztelt Szemy Ismét részben meg kell cáfolnom amit írtál ! Bár közel jársz a valósághoz azért az általad leírtak kissé hiányosak és az ABS funkciójával kapcsolatban rosszul értelmezel! Kezdem az elején.
1. Az tény,hogy az ABS-et 1936 szabadalmaztatták de 1929-ben már alkalmazták a repülõgépgyártásban!
2.Õsatyja Gabriel Voisin Francia feltaláló az elsõ repülõ szerkezet megalkotója
3.Az elsõ autóban mûködõ modelt a Bosch készítette 1964-ben de nem volt tökéletes ezért visszavonták
4. A 70-es években a Chrysler és a Ford mûködõ ABS-mel készül
5.Elsõként Európában a Mercedes S W116 és a BMW 7 -es sorozat készül mûködõ szériaérett ABS-mel 1978-ban
Az ABS legfontosabb feladata a kerekek blokkolás nélküli fékezése és ezzel a gépjármû stabilitásának és fékezés közbeni kormányozhatóságának biztosítása.A régebbi ABS rendszer( select-low )valóban egyes esetekben eredményezett hosszabb fékutat, (ezért fejlesztették tovább!)de a modern egyedi szabályozós rendszerek+vészfékasszisztens segít a mindenkori legjobb fékhatás elérésében,amely az esetek döntõ többségében jobb mint a hagyományos fékrendszereké!
Tisztelt lacaca!
Kezded latni az ABS lenyeget, de meg tovabb kell pontositani a dolgot.
Sajnos amit 1929-töl alkalmaztak a repülögyartasban, azt nem lehet ABS szabalyozasnak tekinteni, mivel nem volt visszacsatolasa, igy csak vezerles volt. Emiatt nem tekinthetö az ABS szabalyozasnak. Az elsö autoban müködö verziot az emlitett Ostwald ur 1942-ben elkeszitette (mint irtam volt a fekpedal nem pulzalt müködes közben), ha jol tudom a Müncheni Egyetemen mai napig meg tudod tekinteni a szerkezetet. Sajnos a haboru miatt az 1942-es vilagszabadalmat annyira jol sikerült titkositani, hogy a 60-as evekig senki sem tudott hozzaferni es ezert van ez a majdnem 20 eves semmitteves a temaban. A többi teljesen stimmel, amit irtal.
Az alapgondolat jo, miszerint a tisztan gördülö kerek gördülesi ellenallasa nagyobb, mint a csuszo kerek surlodasi tenyezöje. Na de mennyivel is? Szaraz jo minösegü aszfalt utfelületen atlagosan 0,82 a gördülesi ellenallas maximuma, a csuszasi sorlodasi együtthatonak pedig 0,80. Mint hogy gyakorlati oldalrol szerted megfogni a dolgot, a ket ertek között szinte nincs különbseg (2,5%). De elmeletileg egy piciket kedvezöbb a gördülö kerekre az ertek. (Csak gyorsan jegyeznem meg, hogy a valosagban a gepjarmü kereken mindig van kis csuszas, csak igy tud adhezios erot atadni az utfelületnek...de ettöl most tekintsünk el, mert akkor a 2,5% meg kevesebb lenne)
Nagyon helyesen irtad az is, hogy az ABS feladata a kerekek blokkolasanak megakadajozasa, a jarmü iranyithatosaganak megörzese. Ez egy eszköz, amit a jarmü stabilitasanak megörzesere hasznalnak. De mikor stabil egy jarmü? Ez szinten megtalalhato az ENSZ EGB elöirasokban: az auto barmilyen körülmeny között iranyithato es eközben nem lep fel külsö idegen nyomatek. Es itt van a macska elasva.
A jarmüvünknek 4 kereke van, nem is akarhol: 2 jobb oldalt es 2 bal oldat. Az elsö kerekeknek ma mar egyedi szabalyzokörük van, de a hatsokon mind a mai napig közös szabalyozas van. Amikor az ABS müködesbe lep, nem csak annyi a feladata, hogy megakadalyozza az egyes kerekek blokkolasat, hanem az is, hogy a fekezesböl külsö nyomatek ne ebredjen az auton (magyarul a jobb es bal oldali fekeröknek közel azonosoknak kell lenniük). Mivel az ABS fekeröt nem tud növelni, csak csökkenteni, igy minden esetben azt a kompromisszumot kell meghoznia elterö fekerök esten, hogy a nagyobb fekeröt lecsökkenti kb. a kisebbik szintjere, ezaltal megszünik a külsö nyomatek az auton, cserebe picit hosszabb lesz a fekutunk.
Emiatt viheti nyugodtan a 80 eves nagymama az unokajat minden idöjarasi körülmeny között autoval az oviba, mert barmi is törtenik, ö tövignyomja a fekpedalt es szinte biztos, hogy az auto nem fog se jobbra, se balra huzni, nem fog keresztbeallni, nem fog lesodrodni az utrol, hanem szepen folytatva eredeti ivet megall. Kicsit hosszabb fekuttal ugyan, de megall. Es jelentleg az EU-ban ez a cel (mint ahogy az ENSZ EGB szabvanyok elö is irjak).
Vegül az utolso nyitott kerdes: milyen gyakran fordul elö, hogy elterö fekerök alakulhatnak ki az egyes oldalakon? Sajnos nagyon gyakran. Egyszer adodik magabol az autobol: az aprosagokat most ne vegyük figyelembe, minthogy a sulypont nincs pont közepen keresztiranyban, vagy valamelyik oldalon elkoszolodott a fekszerkezet...millio ilyen kis aprosag lehet es adott esetben komoly hatasuk is van. Viszont ami fontos: hanyan es hol ülnek az autoban. Ez önmagaban eredmenyez minimum 5-6% elterest (elmeletileg a tiszta gördülö kerekkel csak 2,5%-ot nyertünk, tehat mar minuszban vagyunk). Aztan ott van az utfelület, ami sohasem idealis: szelen poros, közepen katyus, egyik oldalt felszedtek es ujraaszfaltoztak masik oldalt maradt a regi, idöjarastol függöen vagy itt-ott megall rajta a viz, vagy itt-ott lefagy, a horol, sarrol mar ne is beszeljünk, mert ott egyenesen katasztrofalisak lehetnek az elteresek. Tovabba az atterhelödesek, terhelesvaltasok igen szamottevöek: kanyarodunk, ivmenetben megyünk...es tegyük hozza, hogy aki BMW-t vezet, annal az atterhelödesek nem eppen elhanyagolhatoak.
Mint lathato millio apro kis szösszenet hatarozza meg, hogy mekkora elteres jelentkezik a jobb es baloldali fekerö között (a valosagban mindig van), emiatt csak laboratoriumi körülmenyek között illetve a szamitogepes szimulacion tudja elerni az idealis rövidebb fekutat az ABS, a valosagban soha.
Vegezetül egy apro info: 2006-ban a stuttgarti Mercedes tesztpalyan mondta a tesztmester, hogy eddig meg csak megközeliteni tudtak ABS-szel azokat a fekutakat, amiket ABS nelkül elertek. Viszont az uj elektronikus kormannyal szinte csodakat tudtak müvelni.
Remelem tudtam valamelyest segiteni!
Legnagyobb tiszteletem mellett,
Szemy
Elküldve: 2009-01-26 19:26 TurboÉs ebben nincsen benne még az olajcsere, az inspekcionnal együtt, ami még esedékes. Az még + olyan 300€.
Gyárit. És a régit meg vissza kell adni. (Ennyit a hivatalos márkaszervizekrõl.)
